A szomszéd utcában
van egy barátom.
Ebben a nagy és végtelen városban.
De a napok múlnak, és a hetek szaladnak, és mielőtt észrevenném, eltelik egy év.
És soha nem latom régi barátom arcát. Mert az élet egy gyors és rettenetes versenyfutás. Ő tudja, hogy most is éppúgy kedvelem, mint akkoriban, amikor még becsengettem hozzá.
És ő hozzam. Akkor fiatalabbak voltunk, Most pedig elfoglalt, fáradt férfiak.
Belefáradva az ostoba játékba, abba, hogy nevet szerezzünk magunknak. \"Holnap\" mondom, \"felhívom Józsit\",
"Csak azért, hogy tudja, gondolok még rá. De eljön és elmegy a holnap,
és a távolság köztünk csak egyre nő. A szomszéd utcában! - mégis mérföldekre.
\"Táviratot kapott, uram \"!
\"Józsi, ma meghalt. \"
És ez az, amit végül kapunk és megérdemlünk. Egy eltűnt barát a szomszéd utcában.
Mindig azt mondd, amire gondolsz. Ha szeretsz valakit, mondd meg neki.
Ne félj kifejezni önmagad. Nyújtsd ki a kezed, és mondd meg a másiknak, hogy mit jelent a számodra.
Mert mire eldöntöd, hogy melyik a m egfelelő időpont, mar túl késő lehet.
Ragadd meg a napot. Soha ne sajnálkozz, és ami, a legfontosabb: maradj közel barátaidhoz és családodhoz, mert ők segítettek abban,
Hogy, azzá légy, ami ma vagy.
|